Kr. e. 4000-t�l a honfoglal�sig  

Kr.e. 4000 k.
Az ur�li n�pek k�z�ss�g�nek felboml�sa (finnugorok �s szamoj�dek sz�tv�l�sa).  

Kr.e. 2000 k.
A finnugor nyelvi k�z�ss�g sz�tv�l�sa. Az ugorok Nyugat-Szib�ri�ban maradnak.  

430 k.
Pann�nia hun uralom al� ker�l.  

567-568.
Az avarok a K�rp�t medenc�be k�lt�znek.  

791-796.
Nagy K�roly megsemmis�ti az avar k�ns�got. A Dun�nt�l frank uralom al� ker�l.  

830 k.
A magyar �s kabar t�rzsek elszakadnak a kaz�r birodalomt�l.  

862.
Az els� magyar kalandoz�s a Frank Birodalom ter�let�n.  

895 tavasza
A beseny�k ki�zik a magyarokat Etelk�zb�l. A honfoglal�s kezdete.  

A honfoglal�st�l az �rp�d-h�z kihal�s�ig  

895.
Honfoglal�s - a magyar t�rzsek keletr�l �rkezve �rp�d vezet�s�vel elfoglalj�k a K�rp�t-medenc�t.  

902.
A magyarok megd�ntik a morva fejedelems�get.  

926. m�jus 2.
Sankt Gallen benc�s monostor�t kifosztj�k a kalandoz� magyarok.  

933. m�rcius 15.
I. Henrik n�met kir�ly Riad�n�l (Merseburg k�zel�ben) legy�zi a magyarokat.  

942.
Magyar kalandoz� seregek az arabokkal harcolnak a Pireneusi-f�lszigeten.  

955. augusztus 10.
Nagy Ott� n�met kir�ly gy�zelme Augsburgn�l a magyarok felett.  

970.
Magyar veres�g a biz�nciakt�l. A kalandoz�soknak v�ge szakad.  

972.
G�za fejedelem k�veteket k�ld Nagy Ott� cs�sz�rhoz. A nyugati kereszt�ny t�r�t�s kezdete a magyarok k�zt.  

997.
G�za fejedelem hal�la. Istv�n fejedelem tr�nra l�pte. Kopp�ny l�zad�sa.  

1000.
Kir�lly� koron�zz�k I. (Szent) Istv�nt, akinek uralkod�sa alatt a magyarok felveszik a kereszt�nys�get, ki�p�l a magyar �llam szervezete.  

1003.
Szent Istv�n leveri Gyula fejedelmet, �s elfoglalja Erd�lyt.  

1026 k.
Szent Gell�rt p�sp�k Magyarorsz�gra �rkezik.  

1031. szeptember 2.
(Szent) Imre herceg, tr�n�r�k�s "vad�szbaleset" �ldozata lett.  

1038. augusztus 15.
Szent Istv�n hal�la. Ut�da Orseolo P�ter (1038 - 1041).  

1044. j�lius 5.
Aba S�muel kir�ly M�nf�n�l csat�t vesz�t III. Henrik cs�sz�rral szemben. Orseolo P�ter m�sodik kir�lys�ga (1044 - 1046)  

1046.
szeptember 1. I. Andr�s tr�nra l�pte. Vata-f�le nagy pog�nyl�zad�s;
szeptember 25-�n a l�zad�k szent Gell�rt p�sp�k�t meg�lik.  

1052. j�lius
I. Henrik cs�sz�r sikertelen�l ostromolja Pozsonyt.  

1055.
I. Andr�s kir�ly Tihanyban ap�ts�got alap�t. Latin nyelv� alap�t�level�ben tal�lhat� az els� �sszef�gg� magyar nyelv� sz�vegr�szlet.  

1061.
I. B�la leveri a m�sodik pog�ny zend�l�st.  

1083.
j�lius 25. Gell�rt p�sp�k szentt� avat�sa;
augusztus 20. I. Istv�n szentt� avat�sa;
november 4. Imre herceg szentt� avat�sa.  

1105.
K�lm�n elfoglalja a dalm�t v�rosokat.  

1113.
K�lm�n megvak�ttatja �lmost �s fi�t, B�l�t.  

1137.
I. B�la felveszi a R�ma (Bosznia) kir�ly c�met.  

1147.
Az 1144-ben muzulm�n k�zre ker�lt Edesa visszafoglal�s�ra �s a Szentf�ld felszabad�t�s�ra a III. Konr�d n�met �s VII. Lajos francia kir�ly vezette keresztes hadak �thaladnak Magyarorsz�gon.  

1149-1155.
I. G�za h�bor�i Ott� biz�nci cs�sz�rral.  

1192-1195.
A Pray-k�dex keletkez�se. (Benne tal�lhat� a legkor�bbi magyar sz�vegeml�k, a Halotti Besz�d.)  

1202. november 24.
A negyedik keresztes hadj�rat sor�n a keresztesek Velence r�sz�re elfoglalj�k Z�r�t a magyar kir�lyt�l.  

1210 k.
Anonymus Gest�ja a honfoglal�sr�l.  

1211.
I. Andr�s Erd�lybe telep�ti a N�met Lovagrendet. Feladatuk: a kunok elleni v�delem �s a kereszt�ny hitre val� t�r�t�s�k.  

1217 nyara - 1218 v�ge
II. Andr�s szentf�ldi keresztes hadj�rata.  

1222.
A II. Andr�s kir�ly uralkod�sa alatt kiadott Aranybulla meger�s�ti a feud�lis kiv�lts�gokat, �s ellen�ll�si joggal ruh�zza fel a nemess�get.  

1231. m�rcius eleje
II. Andr�s m�dos�tott form�ban meg�j�tja az Aranybull�t.  

1235 - 1236.
Julianus domonkos szerzetes els� �tja a volgai magyarokhoz.  

1239. m�rcius
A kunok a mongolok el�l Magyarorsz�gra k�lt�znek.  

1241-1242
Tat�rok d�lj�k fel az orsz�got. Az �jj��p�t�s IV. B�la kir�ly m�ve.  

1267. szeptember
Az esztergomi gy�l�s dekr�tumba foglalja a nemesek kiv�lts�gait.  

1282 - 1285.
K�zai Simon elk�sz�ti Gesta Hungarorum c�m� m�v�t (benne a hun-magyar azonoss�g elm�let�vel).  

1285. febru�r - m�rcius
A m�sodik tat�rj�r�s.  

 

A k�z�pkori magyar �llam �s a t�r�k h�d�t�s (1301-1526)  

1301.
III. Andr�s kir�llyal kihal az �rp�d-h�z.  

1307.
A tr�nra Anjou-h�zbeli uralkod� l�p: I. K�roly R�bert.  

1322.
K�roly R�bert bevonul Szlav�ni�ba �s Horv�torsz�gba.  

1323.
K�roly R�bert Temesv�rr�l �j sz�khely�re, Visegr�dra k�lt�zik. Megkezd�dik a kir�lys�g �jj�szervez�se.  

1326.
A magyar aranyforint els� eml�t�se.  

1335. november
A magyar, a cseh �s a lengyel kir�ly visegr�di kongresszusa.  

1342.
Tr�nra l�pK�roly R�bert fia, I. (Nagy) Lajos, akinek uralkod�sa alatt �ri el a k�z�pkori magyar �llam legnagyobb kiterjed�s�t.  

1347-1348.
Nagy Lajos els� n�polyi hadj�rata.  

1349.
A pestis (Fekete Hal�l) Magyarorsz�gon.  

1351. december 11.
A budai orsz�ggy�l�sen Nagy Lajos meger�s�ti az Aranybull�t �s t�rv�nyeket hoz.  

1358. febru�r 18.
Nagy Lajos a t�rai b�k�ben megszerzi a dalm�t tengerpartot Velenc�t�l.  

1361. tavasz
Nagy Lajos utols� szerb hadj�rata. L�z�r szerb fejedelem elismeri a magyar fennhat�s�got.  

1367.
Nagy Lajos egyetemet alap�t P�csett.  

1370. november 17.
Nagy Lajost Krakk�ban lengyel kir�lly� koron�zz�k.  

1390.
A folyamatos t�r�k bet�r�sek kezdete Magyarorsz�gon.  

1395. okt�ber 6.
Az �budai egyetem alap�t�sa. (Az egyetem 1403-ban megsz�nik, de 1410-ben n�gy karral �jraalap�tj�k.)  

1396. szeptember 25.
A nik�polyi csat�ban a t�r�k�k els� komoly gy�zelm�ket aratj�k, legy�zik luxemburgi Zsigmond kir�ly keresztes seregeit.  

 

1420.
j�lius 28. - Zsigmondot cseh kir�lly� koron�zz�k;
szeptember - az erd�lyi t�r�k bet�r�sek kezdete.  

1427. �prilis
Zsigmond magyar vazallust �ltet Havasalf�ld tr�nj�ra, N�ndorfeh�rv�r magyar, Galamb�c t�r�k k�zre ker�l.  

1428.
febru�r a huszita bet�r�sek kezdete �szak-Magyarorsz�gon;
j�nius elej�n Zsigmond Galamb�cn�l veres�get szenved a t�r�kt�l.  

1431. november 29.
Zsigmondot Mil�n�ban It�lia kir�ly�v� koron�zz�k.  

1433. m�jus 31.
Zsigmondot IV. Jen� p�pa R�m�ban cs�sz�rr� koron�zza.  

1437. m�rcius 8-12.
A pozsonyi orsz�ggy�l�sen Zsigmond kiadja igazs�gszolg�ltat�si �s katonai reformt�rv�nyeit.  

1440. m�rcius 8.
A magyar rendek k�ld�tts�ge Krakk�ban kir�lly� v�lasztja III. (Jagell�) Ul�szl� lengyel kir�lyt.  

1443. j�lius 22.-1444. janu�r 25.
A magyar hadak t�r�kellenes (�n. hossz�) hadj�rata Hunyadi J�nos vezet�s�vel.  

1444.
november 10. A v�rnai csat�ban a magyar sereg s�lyos veres�get szenved a t�r�kt�l;
I. Ul�szl� kir�ly elesik;
november 3-�n a Morava mezej�n Hunyadi veres�get m�r a t�r�kre.  

1456.
Hunyadi J�nos sikerrel v�di meg N�ndorfeh�rv�rt, a t�r�k t�mad�sokat f�l �vsz�zadra meg�ll�tja.  

1458-1490.
Hunyadi M�ty�s uralkod�sa alatt Magyarorsz�g jelent�s eur�pai hatalom: a Fekete Sereg megh�d�tja Csehorsz�g egy r�sz�t, beveszi B�cset.  

1505.
szeptember 29-�n a r�kosmezei orsz�ggy�l�s kimondja: a Jagell�-h�z kihalta ut�n idegen uralkod�t t�bb� nem v�laszt.  

1514.
A D�zsa Gy�rgy vezette legnagyobb magyar parasztfelkel�s.  

1521.
augusztus 29-�n a t�r�k�k beveszik N�ndorfeh�rv�rt.  

 

A h�rom r�szre szakadt orsz�g (1526-1686)  

1526.
augusztus 29. - A moh�csi csat�ban a t�mad� t�r�k birodalommal szemben elbukik az �n�ll� magyar �llam. A rendek egy r�sze Szapolyai J�nost, m�sik r�sze I. (Habsburg) Ferdin�ndot v�lasztja kir�lly�.  

1541.
Bud�t elfoglalj�k a t�r�k�k. Az orsz�g h�rom r�szre szakad, nagy r�sze t�r�k uralom al� ker�l, �szak- �s Nyugat-Magyarorsz�g a Habsburgokat ismeri el uralkod�nak, Erd�ly az 1570-es speyeri szerz�d�s nyom�n �n�ll� fejedelems�g lesz.  

1593-1606
A 15 �ves h�bor� a t�r�k ellen a zsitvatoroki b�k�vel �r v�get.  

1604-1606
Bocskai Istv�n (1605-t�l erd�lyi fejedelem) f�ggetlens�gi harca, melyet a b�csi b�ke z�r le.  

1605. febru�r 21.
Bocskai Istv�nt Marosszerd�n erd�lyi fejedelemm� v�lasztj�k.  

1613-1629
Erd�ly f�nykora Bethlen G�bor fejedelems�ge alatt.  

1664.
febru�r 2-�n Zr�nyi Mikl�s a t�r�k ellenes h�bor�ban r�szt vev� Rajnai Sz�vets�g Lovasai �s a magyar csapatok �l�n fel�geti a t�r�k ut�np�tl�s�t biztos�t� esz�ki Dr�va-hidat;
j�nius 30-�n a sz�vets�ges csapatok feladj�k a Zr�nyi �ltal a Murak�z v�delm�re �p�tett �j-Zr�nyiv�rat;
augusztus 10-�n a b�csi udvar Vasv�ron 20 �vre b�k�t k�t a t�r�kkel. Meghagyja foglal�saikat, s�t az erd�lyi v�rakban �llom�soz� n�met katonas�g kivon�s�ra is �g�retet tesz.  

1666. augusztus
A b�ke miatt el�gedetlenked� magyar nemesek szervezkedni kezdenek Wessel�nyi Ferenc n�dor vezet�s�vel.  

1671. �prilis 30.
Habsburg ellenes szervezked�s�rt B�cs�jhelyen kiv�gzik gr. Zr�nyi P�tert �s gr. Frangep�n Ferencet, B�csben pedig N�dasdy Ferencet.  

1683-1699
Habsburg cs�sz�ri seg�ts�ggel ki�zik a t�r�k�ket Magyarorsz�gr�l.  

 

Magyarorsz�g �s a Habsburg-dinasztia (1686-1790)  

1686. szeptember 2.
A sz�vets�gesek felszabad�tj�k Bud�t.  

1699. janu�r 24.
A szer�ms�gi Karl�c�n a Szent Sz�vets�g �s a t�r�k�k al��rj�k a 25 �vre sz�l� b�k�t, mely rendezi a szemben �ll� felek viszony�t.  

1703-1711
II. R�k�czi Ferenc (1704-t�l erd�lyi fejedelem, 1705-t�l vez�rl� vez�rl� fejedelem) szabads�gharca a Habsburgok ellen.
1707-ben az �nodi orsz�ggy�l�s kimondja a Habsburgok tr�nfoszt�s�t, de a szabads�gharc elbukik.  

1711. �prilis 30.
I. J�zsef �s a magyar rendek k�pvisel�i Szatm�ron b�k�t k�tnek. A b�ke amneszti�t, a vall�si t�rv�nyek megtart�s�t, a rendi s�relmek orvosl�s�t �g�ri.  

1722. j�nius 30.
A magyar orsz�ggy�l�sen a rendek �nk�nt felaj�nlj�k az osztr�k �r�k�s�d�si szerz�d�s elfogad�s�t. A magyar Pragmatica Sanctio 1918-ig szab�lyozza Magyarorsz�g �s a Habsburg-h�z k�zjogi viszony�t.  

1741. szeptember 4.
A pozsonyi orsz�ggy�l�sen a magyar rendek "�let�ket �s v�r�ket" aj�nlj�k M�ria Ter�zi�nak (1740-1780).  

1767. janu�r 23.
M�ria Ter�zia kiadja az Urb�riumot, melyben orsz�gosan szab�lyozza a jobb�gyok terheit.  

1777. augusztus 22.
M�ria Ter�zia kiadja a Ratio Educationist.  

 

Polg�rosod�s, reform �s forradalom (1790-1849)  

1780-1790
II. J�zsef uralkod�sa. A felvil�gosult-abszolutista uralkod�, a "kalapos kir�ly" sz�mos reformot vezet be, de ezeket h�rom kiv�tellel hal�los �gy�n visszavonja.  

1794-1795 - A magyar jakobinusok Martinovics Ign�c vezette �sszeesk�v�se.  

1825 - Sz�chenyi Istv�n gr�f a pozsonyi orsz�ggy�l�sen birtokainak egy�ves j�vedelm�t aj�nlja fel a Magyar Tudom�nyos Akad�mia megalap�t�s�ra - a reformkor kezdete.
1832-t�l az orsz�ggy�l�s latin helyett magyarul tartja gy�l�seit.  

1832. december 17.
Kossuth szerkeszt�s�ben napvil�got l�t az Orsz�ggy�l�si Tud�s�t�sok.  

1841.
Kossuth szerkeszt�s�ben megindul a Pesti H�rlap.  

1843. m�jus 18. -1844. november 13.
�l�sezik az orsz�ggy�l�s. A szentes�tett II. tc. hivatalos �llamnyelvnek nyilv�n�tja a magyart.  

1848.
m�rcius 15. Forradalom Pesten;
�prilis 7-�n V. Ferdin�nd kir�ly kinevezi a Batthy�ny Lajos gr�f vezette els� f�ggetlen, felel�s magyar korm�nyt;
�prilis 11-�n szentes�ti az utols� rendi orsz�ggy�l�s �ltal elfogadott t�rv�nyeket.
szeptemberben fegyveres szabads�gharc kezd�dik a Habsburgok ellen. A honv�dseregek a kezdeti veres�gek ut�n gy�zelmek sor�t aratj�k.  

1849.  

�prilis 14.
Az orsz�ggy�l�s Debrecenben kimondja a Habsburgok tr�nfoszt�s�t, Kossuth Lajost korm�nyz�eln�kk� v�lasztja.
augusztus 13. A szabads�gharc buk�sa. Vil�gosn�l a magyar seregek leteszik a fegyvert az osztr�k cs�sz�ri �s orosz c�ri t�ler� el�tt.  

okt�ber 6. Aradon kiv�gzik a szabads�gharc v�rtan�it �s Pesten Batthy�ny Lajost. A megtorl�s idej�n minden 1848-1849-ben sz�letett t�rv�nyt �rv�nytelen�tenek, csak a jobb�gyfelszabad�t�s marad �rv�nyben. Elt�rlik Magyarorsz�g alkotm�nyos k�l�n�ll�s�t, bevezetik az osztr�k v�m- �s jogrendszert.  

 

Neoabszolutizmus �s a boldog b�keid�k (1850-1914)  

1851. december 31.
A Habsburg-udvar a l�tszatalkotm�nyoss�got sugall� olm�tzi alkotm�nyt is felr�gva, k�zz�teszi a "korm�nyzati alapelveket", mely a cs�sz�ri egyeduralmat vezeti be.  

1853. m�rcius 2.
I. Ferenc J�zsef kiadja az �rb�ri p�tenst �s a f�ldtehermentes�t�si ny�lt parancsot.  

1860. okt�ber 20.
I. Ferenc J�zsef kiadja a birodalmak k�zjogi viszonyait �jra szab�lyoz� Okt�beri Diplom�t.  

1865. �prilis 16.
A Pesti Napl� k�zz�teszi De�k Ferenc H�sv�ti cikk�t.  

1867. m�jus 22.
Kossuth ny�lt levele De�khoz, melyben tiltakozik a kiegyez�s ellen.  

1867. m�jus 29.
Kiegyez�s a Habsburg-h�zzal. I. Ferenc J�zsefet magyar kir�lly� koron�zz�k, l�trej�n az Osztr�k-Magyar Monarchia. Magyarorsz�gon igen gyors gazdas�gi fejl�d�s kezd�dik, de s�lyosbodnak a politikai �s a nemzetis�gi fesz�lts�gek.  

1868.
E�tv�s-f�le n�piskolai t�rv�ny az �ltal�nos tank�telezetts�gr�l 6-12 �v k�z�tt, az iskol�k �llami fel�gyelet�r�l, az �llami tan�t�k�pz�k fel�ll�t�s�r�l stb.  

1892. november-1894. december
Wekerle S�ndor korm�nya (valutareform, iparreform, balesetbiztos�t�si t�rv�ny, polg�ri h�zass�gr�l sz�l� t�rv�ny bevezet�se)  

1894. m�rcius 20.
Kossuth Lajos hal�la.  

1896.
F�nyes k�ls�s�gek k�zepette meg�nneplik a honfoglal�s ezredik �vfordul�j�t, a millenniumot.  

1912. m�jus 23.
A "v�rv�r�s cs�t�rt�k": t�meges munk�st�ntet�s  

H�bor�b�l h�bor�ba (1914-1945)  

1914. j�lius 28.
Ferenc Ferdin�nd osztr�k tr�n�r�k�s elleni szarajev�i mer�nylet ut�n az Osztr�k-Magyar Monarchia hadat �zen Szerbi�nak,
kit�r az els� vil�gh�bor�.  

1916. november 21.
86 esztend�s kor�ban meghal I. Ferenc J�zsef.  

1918-ban a h�bor�s veres�g k�vetkezt�ben a Monarchia sz�thullik.  

1918. okt�ber 31.
Budapesten gy�z az "�szir�zs�s forradalom", K�rolyi Mih�ly gr�f lesz a minisztereln�k, meg�lik Tisza Istv�nt.  

1919. m�rcius 21.-j�lius 31.
Az antant ter�leti k�vetel�sei miatt lemond K�rolyi. A kommunista Kun B�la vezet�s�vel l�trej�n a Tan�csk�zt�rsas�g. A komm�n 133 napig tartja mag�t. Szegeden ellenkorm�ny alakul.  

1919. november 16.
Horthy Mikl�s, az ellenkorm�ny had�gyminisztere, a nemzeti hadsereg f�vez�re bevonul Budapestre.  

1920. m�rcius 1.
Korm�nyz�v� v�lasztj�k Horthy Mikl�st. Magyarorsz�g n�vleg ism�t "kir�lys�g", de az �llamf�i hatalom k�rd�s�t v�glegesen nem rendezik.  

1920. j�nius 4.
Al��rj�k a trianoni b�k�t, amely Magyarorsz�g ter�let�t 288 ezer n�gyzetkilom�terr�l 93 ezerre, lakoss�g�t 18,2 milli�r�l 7,6 milli�ra cs�kkenti. Magyarok milli�i ker�lnek az �sszeomlott monarchia ut�d�llamaiba, a magyar k�lpolitika c�lja a rev�zi� lesz.  

1921. november 6.
Becikkelyezik a Habsburg-h�z tr�nfoszt�s�r�l sz�l� t�rv�nyt.  

1921-1931
Bethlen Istv�n gr�f minisztereln�ks�ge alatt konszolid�l�dik az orsz�g, de a gazdas�gi vil�gv�ls�g hat�sait nem tudja kiv�deni.  

1922.
Magyarorsz�g a N�psz�vets�g tagja  

1926.
N�piskolai t�rv�ny (�tfog� oktat�si reform)  

1931. szeptember
A biatorb�gyi viadukt felrobbant�sa  

1932.  

A kommunista p�rt k�t vezet�j�t, F�rst S�ndort �s Sallai Imr�t kiv�gzik  

1932-1936
G�mb�s Gyula minisztereln�ks�ge alatt a k�lpolitika egyre ink�bb (a fasiszta N�metorsz�g �s Olaszorsz�g) a tengelyhatalmak t�mogat�s�tkeresi.  

1938. m�jus 29.
Az els� zsid�t�rv�ny  

1938. november 2.
Az olasz-n�met d�nt�b�r�s�g az els� b�csi d�nt�ssel visszaadja Magyarorsz�gnak Csehszlov�ki�t�l a Felvid�k magyarok lakta r�sz�t,;
1939. m�rciusban visszaker�l K�rp�talja;
1940 augusztus�ban a m�sodik b�csi d�nt�s �szak-Erd�lyt a Sz�kelyf�lddel Magyarorsz�gnak �t�li.  

1939. m�jus 5.
A m�sodik zsid�t�rv�ny  

1940. augusztus 30.
A m�sodik b�csi d�nt�s  

1940. november 20.
Magyarorsz�g csatlakoz�sa a h�romhatalmi egyezm�nyhez  

1941. �prilis 3.
Miut�n Magyarorsz�g az �r�k bar�ts�gi szerz�d�st megszegve �tengedi a Jugoszl�vi�t megsz�ll� n�met hadsereget, �ngyilkos lesz Teleki P�l minisztereln�k. �prilis 16-�n B�cska, Baranyai h�romsz�g, Murak�z, Muravid�k visszaker�l Magyarorsz�ghoz.  

1941. j�nius 26.
A B�rdossy L�szl� vezette korm�ny hadat �zen a Szovjetuni�nak, Magyarorsz�g bel�p a m�sodik vil�gh�bor�ba.  

1943. janu�r
A Don-kanyarn�l megsemmis�l a 2. magyar hadsereg.  

1944.
m�rcius 19-�n Magyarorsz�got megsz�llj�k a n�metek;
okt�ber 15-�n Horthy sikertelen kiugr�si k�s�rletet tesz, m�snap a n�metek lemond�sra k�nyszer�tik; "nemzetvezet�" lesz Sz�lasi Ferenc, a nyilaskeresztes p�rt vez�re;
Megkezd�dik a zsid�k gett�ba gy�jt�se �s deport�l�sa.  

1944. december 21.
Debrecenben - a szovjet hadsereg �ltal megtiszt�tott keleti orsz�gr�szben - �ssze�l az Ideiglenes Nemzetgy�l�s. A m�snap megalakult Ideiglenes Korm�ny hadat �zen N�metorsz�gnak.  

 

A szocializmus v�ltozatai (1945-1987)  

1945.
�prilis elej�n a szovjet hadsereg kiveri a n�meteket az orsz�gb�l. Magyarorsz�g embervesztes�ge a m�sodik vil�gh�bor�ban mintegy 1 milli� ember, megsemmis�l a nemzeti vagyon 40 sz�zal�ka;
novemberben a parlamenti v�laszt�sokon a F�ggetlen Kisgazdap�rt gy�z.  

1946.
febru�r 1-j�n Magyarorsz�g k�zt�rsas�g lesz, az �llamf� Tildy Zolt�n;
augusztus 1-j�n p�nzreform, a forint bevezet�se.  

1947.
febru�r 10. Magyarorsz�g al��rja a p�rizsi b�k�t, amely vissza�ll�tja a trianoni hat�rokat, Csehszlov�kia h�df�t (h�rom falut) kap Pozsonyn�l;
j�lius 1. a h�rom�ves terv elind�t�sa.  

1947. augusztus 31.
A "k�kc�dul�s" v�laszt�sokb�l a v�laszt�si csal�sokt�l sem visszariad� kommunista p�rt ker�l ki leger�sebben. Megkezd�dik az ellenz�k felmorzsol�sa, a "szal�mi taktika".  

1947. szeptember 29.
A bankok �llamos�t�sa  

1948. �prilis 29.
T�rv�ny sz�letik a sz�zn�l t�bb munk�st foglalkoztat� �zemek �llamos�t�s�r�l.  

1948. j�nius 12. - A "fordulat �v�ben" egyes�l a kommunista �s a szoci�ldemokrata p�rt, l�trej�n a Magyar Dolgoz�k P�rtja. A t�bbi p�rt eleny�szik. Az orsz�g teljhatalm� ura R�kosi M�ty�s, az MDP f�titk�ra, minisztereln�k. A katolikus egyh�z fej�t, Mindszenty b�borost koncepci�s perben el�t�lik, �llamos�tj�k a 10 f�n�l t�bbet foglalkoztat� �zemeket, �j alkotm�nyt fogadnak el, megkezd�dik a mez�gazdas�g er�szakos kollektiviz�l�sa. Koncepci�s perekben kiv�gzik vagy b�rt�nbe z�rj�k a kommunista k�derek egy r�sz�t is. Az �letsz�nvonal dr�maian esik, az el�gedetlens�g n�.  

1949. augusztus 20.
�letbe l�p a Magyar N�pk�zt�rsas�g alkotm�nya.  

1953. j�lius 4.
Moszkvai utas�t�sra R�kosi helyett Nagy Imre lesz a minisztereln�k, megkezd�dik a hib�k "kiigaz�t�sa". Nagy Imr�t 1955 �prilis�ban lev�ltj�k, k�s�bb kiz�rj�k a p�rtb�l.  

1956.
okt�ber 23-november 4.
Forradalom �s szabads�gharc a belpolitikai �let demokratiz�l�s��rt, a nemzeti f�ggetlens�g�rt. november 1-j�n Nagy Imre korm�nyf� bejelenti Magyarorsz�g kil�p�s�t a Vars�i Szerz�d�sb�l;
K�d�r J�nos november 4-�n bejelenti a Forradalmi Munk�s-Paraszt Korm�ny megalakul�s�t, �s beh�vja a szovjet csapatokat. A forradalmat leverik, a p�ld�tlanul v�res megtorl�s t�bb mint k�tsz�z �letet k�vetel, (�ltal�nos, de nem teljes) amneszti�t csak 1963-ban hirdetnek. Letart�ztatj�k a jugoszl�v nagyk�vets�gen mened�ket k�r�, de azt elhagy� Nagy Imr�t �s t�rsait is.  

1958. j�nius . 16.
A hal�lra �t�lt Nagy Imr�t �s t�rsait kiv�gzik.  

1959. m�rcius 19-�n megkezd�dik �s
1961. febru�r 19-re befejez�dik a mez�gazdas�g szocialista �tszervez�se.  

1960. �prilis 1.
R�szleges amnesztia  

1962. november 20-24.
Az MSZMP VIII. kongresszusa meg�llap�tja, hogy befejez�d�tt a szocializmus alapjainak lerak�sa.  

1963. m�rcius 22.
�ltal�nos k�zkegyelem  

1964. szeptember 15.
A Vatik�n �s Magyarorsz�g megb�zottainak meg�llapod�sa Magyarorsz�g �s a katolikus egyh�z viszony�r�l.  

1966. m�jus 27.
Az MSZMP KB hat�rozatot hoz az �j gazdas�gi mechanizmusr�l.  

1968. augusztus 21.
Magyarorsz�g a Vars�i Szerz�d�s tag�llamak�nt r�szt vesz Csehszlov�kia szovjet megsz�ll�s�ban, a "pr�gai tavasz" lever�s�ben. Az �j gazdas�gi mechanizmus bevezet�se visszaesik.  

1971. szeptember 28.
Mindszenty J�zsef v�gleg elhagyja Magyarorsz�got, �s R�m�ba t�vozik.  

1974. febru�r 14.
A minisztertan�cs d�nt�se a b�s-nagymarosi v�zl�pcs� meg�p�t�s�r�l.  

1978. janu�r 6.
Az Egyes�lt �llamok visszaadja a m�sodik vil�gh�bor� ut�n Amerik�ba ker�lt Szent Koron�t �s a koron�z�si jelk�peket.  

1985. j�nius 14-16.
A "l�tez� szocialista rendszer" t�rsadalmi ellenz�k�nek monori tal�lkoz�ja.  

 

Az �tmenet �s a rendszerv�ltoz�s Magyarorsz�ga (1987-2000)  

1987. szeptember 27.
L�trej�n a Magyar Demokrata F�rum, amely
1988-ban f�ggetlen t�rsadalmi szervezett� alakul.  

1988.
m�rcius 30. Megalakul a Fiatal Demokrat�k Sz�vets�ge (Fidesz);
az MSZMP m�jus 20-22-i p�rt�rtekezlet�n felmentik K�d�r J�nost a f�titk�ri tiszts�gb�l;  

november 13-�n a Szabaddemokrat�k Sz�vets�ge (SZDSZ).  

1989.
janu�r 28.
Pozsgay Imre 1956-ot n�pf�lkel�snek nevezi;  

m�rcius 4-�n �jraalakul a F�ggetlen Kisgazdap�rt (FKGP);
m�rcius 23-�n megalakul az Ellenz�ki Kerekasztal;
az Orsz�ggy�l�s november 24-26-i �l�sszak�n N�meth Mikl�s lesz a minisztereln�k;  

j�nius 13-szeptember 18-ig politikai egyeztet� t�rgyal�sok folynak az MSZMP,
az Ellenz�ki Kerekasztal, a t�rsadalmi szervek �s mozgalmak (harmadik oldal) k�z�tt a b�k�s �tmenet politikai �s jogi felt�teleinek megteremt�s�r�l, a t�bbp�rtrendszeren alapul� demokratikus jog�llam kialak�t�s�r�l;
j�nius 16-�n, kiv�gz�s�k �vfordul�j�n �jratemetik Nagy Imr�t �s m�rt�rt�rsait;
j�lius 6-�n meghal K�d�r J�nos, jelk�pesen is v�get �r a nev�vel f�mjelzett korszak;
szeptember 10-�n a magyar korm�ny megnyitja nyugati hat�r�t az NDK-menek�ltek el�tt. (�sszel leomlik a k�t vil�grendszer k�z�tti "vasf�gg�ny", sorra megbuknak a kelet- �s k�z�p-eur�pai szocialista rendszerek.)  

1989. okt�ber 23.
Kiki�ltj�k a k�zt�rsas�got  

1990. m�rcius 12-t�l j�nius 30-ig
a szovjet csapatok kivonul�sa  

1990. m�rcius 25-t�l �prilis 8-ig
az els� szabad t�bbp�rti parlamenti v�laszt�sok, az MDF gy�zelme.  

1990. m�jus 23.
Antall J�zsef lesz a minisztereln�k.  

1990. augusztus 3.
G�ncz �rp�d a Magyar K�zt�rsas�g eln�ke.  

1990. okt�ber 25-28.
Taxisblok�d Magyarorsz�gon.  

1993.
m�rcius 29. Magyarorsz�g az EFTA t�rsult tagja.  

m�jus 11. Magyar-ukr�n alapszerz�d�s.  

szeptember 4. Horthy Mikl�s �jratemet�se Kenderesen.  

december 12. Antall J�zsef hal�la.  

1994.
febru�r 8-�n Magyarorsz�g al��rja a janu�ri br�sszeli NATO cs�cson elfogadott ?Partners�g a b�k��rt" program keretdokumentum�t;
�prilis 1-j�n a hivatalos EU-csatlakoz�si k�relem beny�jt�sa Ath�nban;
m�jusban a v�laszt�sok az MSZP gy�zelm�vel �rnek v�get. Horn Gyula alak�t korm�nyt koal�ci�ban az SZDSZ-szel.  

1995.
janu�r 13. Clinton eln�k Tasz�ron
m�rcius 12. A Bokros-csomag bejelent�se
m�rcius 19. Magyar-szlov�k alapszerz�d�s
�prilis 19. Magyar-szlov�k Duna-egyezm�ny
m�jus 7. Az OECD 27. Tagja Magyarorsz�g
j�lius 26. Az EU-k�rd��vek �tad�sa
szeptember 6. Haz�nkba l�togat II. J�nos P�l
szeptember 16. Magyar-rom�n alapszerz�d�s.
szeptember 25. Di�kt�ntet�sek a fels�oktat�si tand�j ellen.  

1997. december 13. Luxembourgban az EU �llam- �s korm�nyf�i deklar�lj�k, hogy 1998 tavasz�n megkezdik a korm�nyk�zi csatlakoz�si t�rgyal�sokat.  

1998. m�jus 10. �s m�jus 24.
A Fidesz Magyar Polg�ri P�rt gy�z a v�laszt�sokon;
korm�nyf� Orb�n Viktor  

1999. m�rcius 12.
Magyarorsz�g NATO-tag  

2000. janu�r 1.
Millenniumi �v kezdete  

2000. febru�r 2.
Ci�nszennyez�s a Tisz�n  

2000. j�nius 5.
M�dl Ferenc a k�zt�rsas�gi eln�k  

2002.
�prilis 7 �s 21 . A Magyar Szocialista P�rt gy�z a v�laszt�sokon; a minisztereln�k Medgyessy P�ter
okt�ber 20. �nkorm�nyzati v�laszt�sok Magyarorsz�gon (r�szv�tel: 51,06%)  

2003.
�prilis 12. Az eredm�nyes EU-n�pszavaz�son az �rv�nyesen szavaz� v�laszt�polg�rok 83,76 %-a IGEN v�laszt adott;
�prilis 16. Az ath�ni cs�cs�rtekezleten Medgyessy P�ter minisztereln�k al��rta a csatlakoz�si szerz�d�st  

2004.
m�jus 1. Magyarorsz�g csatlakozott az Eur�pai Uni�hoz