A Magyar K�zt�rsas�g 

A legfontosabb adatok Magyarorsz�gr�l. Kider�l az �llamhat�r teljes hossza, az orsz�g legmagasabb, legm�lyebb pontja. Inform�ci�t kap a hivatalos �nnepekr�l, �s megtudhatja azt is, hogy melyek a Vil�g�r�ks�g list�j�n szerepl� magyar �rt�kek.   Hivatalos nyelv: magyar F�v�ros: Budapest �llamforma: k�zt�rsas�g Eur�pai Uni� tag: 2004. m�jus 1-t�l K�zigazgat�si beoszt�s: 19 megye �s a f�v�ros Magyarorsz�g t�rk�pei   Az �llamhat�r teljes hossza: 2 216,8 km Legmagasabb pont: K�kes (1014 m) Legm�lyebb pont: Gy�lar�t (78 m) F�bb foly�k: Duna (magyarorsz�gi hossza: 417 km), Tisza (magyarorsz�gi hossza 596 km), Lajta, R�bca, R�ba, Zala, Dr�va, Ipoly, Zagyva, Saj�, Hern�d, Bodrog, Szamos, H�rmas-K�r�s, Maros Legnagyobb tavak: Balaton (596 n�gyzetkilom�ter), Velencei-t� (26 n�gyzetkilom�ter), Fert�-t� (d�li r�sz, 75 n�gyzetkilom�ter)   Magyarorsz�g ter�let�nek megoszl�sa r�gi�nk�nt Fot�: Magyarorsz�g.hu   F�ldrajzi t�jegys�gek: Alf�ld, Kisalf�ld, Nyugat-magyarorsz�gi peremvid�k vagy Alpokalja, Dun�nt�li-dombs�g, Dun�nt�li-k�z�phegys�g, �szaki-k�z�phegys�g N�pess�g (2004. janu�r 1, el�zetes adat.) : 10 117 000 f� N�ps�r�s�g (2003. janu�r 1., el�zetes adat) : 108,7 lakos/n�gyzetkilom�ter F�bb nemzeti �s etnikai csoportok: magyar, horv�t, n�met, roma, rom�n, szerb, szlov�k, szlov�n   A n�pess�gb�l (%) az ezer f�n�l kisebb telep�l�sen �l�k ar�nya 7,6 a kis telep�l�sen (1 000 -10 000 f�) �l�k ar�nya 33,1 a k�zepes n�pess�g� telep�l�sen (10 000 -100 000 f�) �l�k ar�nya 30,2 a nagy n�pess�g� telep�l�sen (100 000 f� felett) �l�k ar�nya 29,1   Foglalkoztat�si viszonyok : l�sd Munkaer�piaci helyzet F�bb vall�sok: r�mai katolikus, protest�ns (reform�tus �s evang�likus), g�r�g katolikus, zsid�, ortodox Nagyobb v�rosok: (2001. janu�r 31.) Budapest (1 775 203 lakos), Debrecen (211 038 lakos), Miskolc (184 129 lakos), Szeged (168 276 lakos), P�cs (162 502 lakos), Gy�r (129 415 lakos) K�zleked�si h�l�zat (1999. december 31.): vas�t 7768 km (2530 km villamos�tott), k�z�t 30 267 km Egy f�re jut� GDP (brutt� nemzeti �sszterm�k, 2002): 1 668 803 Ft   Hivatalos p�nznem: forint   �nnepnapok   janu�r 1. (�j�v) m�rcius 15. (az 1848/49. �vi forradalom �s szabads�gharc kezdete, nemzeti �nnep) m�jus 1. (a munka �nnepe, Eur�pai Uni�ba val� bel�p�s) augusztus 20. (az �llamalap�t�s, Szent Istv�n kir�ly �nnepe, nemzeti �s �llami �nnep) okt�ber 23. (az 1956. �vi forradalom �s szabads�gharc kezdet�nek �vfordul�ja, nemzeti �nnep) december 25-26. (kar�csony) h�sv�t (2005. m�rcius 27-28..) p�nk�sd (2005. m�jus 15-16.) november 1. (mindenszentek napja) A Vil�g�r�ks�g r�szei   Az Egyes�lt Nemzetek Oktat�si, Tudom�nyos �s Kultur�lis Szervezet�nek (UNESCO) Vil�g�r�ks�g-list�j�n szerepl� magyar �rt�kek:   Budapesten a Duna k�t partj�nak panor�m�ja �s a budai V�rnegyed; a budai oldalon a Pet�fi h�d budai h�dfoj�t�l a Gell�rthegyen, a Tab�non �t a V�rhegyig �s a V�ziv�rosig h�z�d� szakasz; a pesti oldalon a Margit h�d pesti h�dfoj�t�l a Pet�fi h�dig terjed� ter�let az Orsz�gh�zzal (1987) Holl�k�, az �falu 55 jellegzetes h�za a Cserh�t hegyei k�z�tt (1987) Aggteleki cseppk�barlang-rendszer, Szlov�ki�val k�z�sen (1995) Pannonhalmi Benedekrendi F�ap�ts�g �s temploma, a Millenniumi Eml�km�, a K�lv�ria �s a Boldogasszony-k�polna (1996) Hortob�gyi Nemzeti Park, Eur�pa egyik legnagyobb, v�dett f�ves puszt�ja, mag�ban foglalva a hortob�gyi kilenclyuk� hidat, a Hortob�gyi Cs�rd�t �s a P�sztorm�zeumot (1999) P�cs �kereszt�ny eml�keinek egy�ttese: a temetkez�si csarnok �s annak festett s�rkamr�i (2000) Fert�-t� �s k�rny�ke, A Fert�-t� Eur�pa legnagyobb s�stava. Ter�let�nek h�romnegyede Ausztri��. A vil�g�r�ks�gi c�m Magyarorsz�gon kiterjed a Fert�-Hans�g Nemzeti Parkra, a fert�r�kosi telep�l�sk�zpontra, a nagycenki kast�lyra �s az Esterh�zy-kast�lyra. (2001) Tokaj, a magyar t�rt�nelmi borvid�k fov�rosa. A v�ros a tokaj-hegyaljai borvid�kkel egy�tt lett a Vil�g�r�ks�g r�sze. (2002) Andr�ssy �t, Budapest 2313 m�ter hossz� sug�r�tja, amely a Bajcsy-Zsilinszky �tt�l a H�s�k ter�ig tart. (2002) (Forr�s: MTI Rt. Sajt�adatbank, KSH)   F�bb �ltal�nos mutat�k   1999 2000 2001 2002 2003 Ter�lete (km2) 93030 N�pess�g (ezer f�) 10 092 10 043 10 200 10 175 10 152 N�ps�r�s�g (f�/km2) 108,48 107,95 109,64 109,37 109,13 N�pess�g -n� (ezer f�) 5 274 5 251 5 349 5 338 5 328 N�k ar�nya (%) 52,26 52,29 52,44 52,46 52,48 0-14 ar�nya (%) 17,29 17,10 16,59 16,31 16,08 15-39 ar�nya (%) 35,30 35,32 35,07 35,21 35,39 40-59 ar�nya (%) 27,82 27,93 27,96 27,65 27,96 60- ar�nya (%) 19,60 19,66 20,38 20,78 20,62 V�rosi n�pess�g ar�nya (%) 63,30 63,60 64,33 65,13 64,98 �lvesz�let�sek (ezer lakosra jut�) 9,38 9,72 9,51 9,50 Hal�loz�s (ezer lakosra jut�) 14,19 13,50 12,96 13,10 Csecsem�haland�s�g (ezer �lvesz�l�ttre) 8,4 9,2 8,1 Term�szetes szaporod�s/fogy�s (ezer lakosra) - 4,81 - 3,78 - 3,44 - 3,50 Sz�let�skor v�rhat� �tlagos �lettartam -f�rfi 66,32 67,11 68,15 Sz�let�skor v�rhat� �tlagos �lettartam -n� 75,13 75,59 76,46 Gazdas�glag akt�v n�pess�g ar�nya 40,6 40,9 40,1 40,4 �p�tett lak�sok sz�ma (db) 19 287 21 583 28 054 31 511 Lak�sok alapter�lete (m2) 99,5 98,4 96,6 94,0 Szem�ly g�pkocsi �llom�ny (ezer db) 2 256 2 365 2 483 2 630 Bekapcsolt t�vbesz�l� vonalak Lak�sf�vonal 3 089 394 3 013 658 2 826 892 2 693 500 K�z�leti vonalak 453 341 398 452 365 181 342 300 Nyilv�nos vonalak 43 242 43 991 44 496 40 500 Mobil el�fizet�k 1 620 310 3 076 271 4 967 430 Internet el�fizet�sek sz�ma 145 148 230 109 321 674 445 900 ISDN vonalak sz�ma (ezer db) 322,1 487,2 574,9 Egy f�re jut� brutt� hazai term�k Forintban 1 128 963 1 311 589 1 455 845 1 668 803 Eur�ban, �ves �tlag�rfolyamon 4 402 4 961 5 679 6 876 Eur�ban, v�s�rl�er�-parit�son 10 390 11 230 12 250 Az Eur�pai Uni� �tlag�ban (v�s�rl�er�-parit�son) 48,80 49,69 52,78 55,09